Az okosotthon kialakulásának története 2.
Utolsó blogbejegyzésünket ott fejeztük be, hogy az okosotthon fejlődésének és kialakulásának egyik legfontosabb mérföldköve az 1966-ban, Jim Sutherland által megalkotott Echo IV. szerkezet, mely az első otthont vezérlő számítógép volt.
Hiába volt a nagy léptékű technológiai újítás, a szerkezet nem került kereskedelmi forgalomban, így arról a lakosság nem tudott véleményt formálni, nem használhatta otthoni körülmények között.
A 70-es években tovább folytatódik az okosotthon fejlődése, ami még mindig az Echo IV.-hez kötődik. Lelkes amatőrök ekkor készítik el az első vezetékes okosotthont, ami a kezdetlegessége miatt eléggé korlátozott technikai paraméterekkel rendelkezett.
Igaz, hogy még ekkor sincs széles köztudatban az intelligens otthon, a köznyelv nem használja az okosotthon fogalmát. Ezzel egészen 1984-ig várni kell, amikor az Amerikai Házépítők Szövetsége elkezdi használni az intelligens ház meghatározást, mint egy merőben új lakás, melyben az elektromos eszközök valamilyen módon kommunikálnak egymással.
A következő évtizedben lezajlik az egyik legnagyobb technológia fejlődés, természetesen érintve az okosotthon területét is. Ennek hozománya a távoli elérés funkció, ami kulcskérdés az okosotthon-rendszerek tekintetében. Szintén ezekben az években érezhető a mikroelektronikai eszközök robbanásszerű fejlődése, ami magával rántja az árakat is, ami jelentős csökkenés formájában jelenik meg.
Szép lassan elérkezünk a 21. század küszöbéhez, amikor is 1998-ban Watfordban elkészül az első bemutató jellegű okosotthon, amit ma valószínűleg showroom-ként hívnánk. Ebben az okosotthon ’műhelyben’ a technika akkori minden vívmányát felsorakoztatták, így került górcső alá az automatizálás, szabályozva a fűtést, világítást. A fejlesztők nagy hangsúlyt fektettek a biztonságra is, ami egy okosotthon tekintetében talán az egyik legfontosabb szempont a kényelem, és az energiamegtakarítás mellett.
Az általunk forgalmazott FIBARO-rendszer egyik sajátosságának számít a központi vezérlőegység azon tulajdonsága, amellyel képes figyelni az időjárás egyes paramétereit, ehhez igazítva a kerti öntözést. A watfordi okosotthon is kapott egy öntöző rendszert, melynek működése a talajnedvességtől függött. Sőt, ez az okosotthon rendelkezett még egy úgynevezett zártrendszerű kamerarendszerrel is.
A sok-sok technikai újdonság és technikai újítás az elismerések, díjak számában is megmutatkozott. Az első okosotthon olyan díjakat zsebelt be, mint az European Intelligent Building of the Year (1998) vagy a Home Award for Innovation (2000).
Természetesen ekkor még senki sem sejtette, hogy mekkora ívű népszerűséget fog befutni az okosotthon. Legyen annyi elég, hogy az ABI Research adati alapján, csak az USA-ban 1,5 millió okosotthon épült a 2012-es évben. Szintén ennek a szervezetnek az előrejelzése alapján, 2017-ben már 8 millió okosotthon tulajdonos lesz az USA-ban, ami már előrevetíti a piacban rejlő potenciált.
Mai írásunk arra tett kísérletet, hogy emberi léptékkel bemutatásra kerüljön az okosotthonok fejlődése, annak technikai előzményei és várható növekedési lehetőségei. A leírt technikai előzmények, kezdve Tesla távirányítós találmányától egészen a watfordi bemutató házig, világosan megmutatják számunkra, hogy az okosotthon piaca honnan indult el és merre tart. Látva a magyar piac eddigi számait abban is biztosak lehetünk, hogy 1-2 éven belül hatalmas növekedés várható az okosotthonok tekintetében.
